Bova: a Grecìa Calabra fővárosa Olaszország legszebb falvai között

Csaknem 900 méter magasan a jón Aspromonte dombjain fekve, a tengerig lenyúló kilátással, Bova a Grecìa Calabra történelmi fővárosa, azé a vidéké, ahol még beszélik Calabria görögjét. Kőházai, templomai és a normann vár romjai bekerülték „Olaszország legszebb falvai” közé.

Itt a görögül beszélő kultúra eleven: a helynevekben, a dalokban, a görög-calabriai nyelvben, amelyet évszázadokon át örökítettek tovább, és amelyet Gerhard Rohlfs nyelvész kutatott. Bovát meglátogatni annyi, mint felkapaszkodni egy hiteles faluba, távol a tömegturizmustól, ahol a történelem, a nyelv és a táj egy ősi és meglepő Calabriáról mesél.

A falu, a normann vár és a látnivalók

Bovára gyalog kapaszkodunk fel sikátorokon, lépcsőkön és kőházak között a normann vár romjaiig, amely fentről az Amendolea völgyére és a távolban a Jón-tengerre néz. Az óvárosban nemesi paloták, faragott kapuk és több templom fogad, a Piazza Román pedig egy bálna csontváza látható, a falu tengerhez fűződő kapcsolatának különös jelképe. Ezt a falut lassan érdemes megélni, a kétnyelvű, olasz és görög-calabriai táblákat követve, minden sarkon panorámás kilátásban gyönyörködve. Bova varázsa éppen ebben a hegy és a Földközi-tenger között függő hitelességben rejlik.

Templomok, a székesegyház és a vallási örökség

A 19. századig püspöki székhely, Bova figyelemre méltó vallási örökséget őriz. A századok során átalakított Isodia-székesegyház (Santa Maria dell’Isodia) műalkotásokat őriz, és tanúsítja a falu szerepét a görög, majd latin rítusú kereszténység központjaként. A templomok közül kiemelkedik San Leo, a falu védőszentje, és San Rocco, szobraikkal és az ünnepeket tagoló szertartásaikkal. Sétálva kőkapukat, feliratokat és egy olyan közösség jeleit vehetjük észre, amely bizánci, normann és spanyol uralmon ment át anélkül, hogy elveszítette volna identitását. Minden templom Bova hosszú történetének egy darabját meséli el.

A Grecìa Calabra és a görög-calabriai nyelv

Bova a Grecìa Calabra szíve, az a vidék, ahol fennmaradt Calabria görögje (a grecanico vagy „greko”), egy kisebbségi, görögül beszélő nyelv, az ógörög és a bizánci görög örököse. Elsősorban a német Gerhard Rohlfs nyelvész tanulmányozta és mentette meg a feledéstől; neki szentelték Bovában a görög-calabriai nyelv múzeumát. Ma egyesületek és iskolák dolgoznak azon, hogy továbbadják a szavakat, dalokat és hagyományokat, a falu pedig a görög-calabriai identitásnak szentelt kulturális útvonalak állomása. Aki idefel érkezik, hallhatja a kétnyelvű helyneveket, meglátogathatja a múzeumot, és megértheti, milyen mélyen gyökerezik ez az Olaszországban egyedülálló örökség.

Hogyan jutsz el Bovába és hol szállj meg

Bova autóval Reggio Calabriából körülbelül egy óra alatt érhető el: a jón parti főúton Bova Marináig, majd az olajfaligetek között a faluba felkapaszkodó úton, csaknem 900 méterre. Ne keverd össze Bova Marinával, a Jón-tengerre néző parti településsel. A látogatás gyalog történik, kényelmes cipőben, és legalább fél napot érdemel, akár Pentedattilóval és a görög-calabriai vidékkel összekötve. Hogy nyugodtan felfedezd Calabria e szegletét, az ideális megoldás egy nyaralóház a reggiói parton: a szorostól a Jón-tengerig kényelmes bázisod lesz a belső falvakhoz és a strandokhoz. Nézd meg a szabad időpontokat és küldj nekünk kérést.