Bova: a Grecìa Calabra fővárosa Olaszország legszebb falvai között

A 820 méter magasan, az Aspromonte jón lejtőjén fekvő, a tengerig lenyúló kilátással rendelkező Bova a Grecìa Calabra történelmi fővárosa, azé a vidéké, ahol még beszélik Calabria görögjét. Kőházai, felfelé kanyargó utcácskái és a normann vár romjai révén bekerült Olaszország legszebb falvai közé, és elnyerte a Touring Club Italiano Narancssárga Zászlaját.

Itt a görögül beszélő kultúra tovább él a helynevekben, a dalokban és a görög-calabriai nyelvben, amelyet a német Gerhard Rohlfs nyelvész kutatott, s akinek a falu múzeumát szentelték. Bovába felkapaszkodni annyi, mint belépni egy tömegturizmustól távoli hegyi faluba, ahol bizánci történelem, görög hagyomány és paraszti konyha mesél egy máshol már nem fellelhető Calabriáról.

A kőfalu 820 méteren

Bovát gyalog látogatjuk, szűk sikátorokon, lépcsőkön és kőházak között kapaszkodva fel a normann vár romjaiig, amely fentről az Amendolea völgyére és a távolban a Jón-tengerre néz. Az óváros, amely egy sziklacsúcson fekszik 820 méteres magasságban, nemesi palotákat, faragott kapukat és minden sarkon olasz-görög-calabriai kétnyelvű táblákat őriz. A Piazza Román egy bálna csontváza látható, különös emlékeztetőül a falu tengerhez fűződő, innen fentről is látható kapcsolatára. 2024-ben Bova elnyerte a Touring Club Italiano Narancssárga Zászlaját, amely mindössze valamivel több mint 280 olasz falunak jár a vendéglátás minőségéért és a terület gondozásáért, s ez hozzáadódik ahhoz, hogy már korábban is Olaszország legszebb falvai közé tartozott. Az autók az óvároson kívül maradnak: a felfelé vezető utat gyalog, nyugodt tempóban tesszük meg, követve a templomokhoz, a múzeumhoz és a vár romjainál lévő kilátóponthoz vezető táblákat.

Az Isodia-székesegyház, a vár és a templomok

Évszázadokon át püspöki székhelyként Bova ritka vallási örökséget őriz. Az Isodia-székesegyház (Santa Maria dell’Isodia) a vár romjai mellett áll, bizánci eredetű alapokon: az Isodia név a görög Eisodia szóból származik, jelentése Bemutatás, és a görög rítusra emlékeztet, amelyet egészen 1572-ig ünnepeltek itt, amikor Giulio Stavriano püspök áttért a latin rítusra. Az 1783-as és 1908-as földrengések után többször újjáépített székesegyház ma háromhajós. A bizánci korban emelt és normannok, majd anjouk által megerősített normann várból csak néhány rom és egy még ma is álló, kör alaprajzú torony maradt a sziklacsúcson. A falu templomai közül kiemelkedik a védőszentnek szentelt San Leo-templom, ahol őrzik a májusi és augusztusi ünnepeket vezető szobrot. A sikátorokban faragott kőkapukkal és feliratokkal is találkozunk, a falu bizánci, normann és spanyol uralmának nyomaival.

A görög-calabriai nyelv és a Gerhard Rohlfs Múzeum

Bova a Grecìa Calabra szíve, az a vidék, ahol fennmaradt a grecanico (vagy greko), az ógörögből és a bizánci görögből származó kisebbségi nyelv, amelyet az 1999. évi 482. törvény ismer el. Ma már csak kevesebb mint 500 ember beszéli, szinte kizárólag idősek, Marianna Katsoyannou nyelvész kutatásai szerint, szétszórva Bova, Bova Marina, Condofuri, Roghudi, Gallicianò, valamint Reggio Calabria San Giorgio Extra és Rione Modena negyedei között. Elsősorban a német Gerhard Rohlfs nyelvész tanulmányozta és dokumentálta ezt a nyelvet, aki már 1924-ben amellett érvelt, hogy nagygörög eredetű. A falu bejáratánál a neki szentelt, 2016-ban megnyílt görög-calabriai nyelvi múzeum hat termen keresztül meséli el a grecanico történetét dokumentumok, hangfelvételek és a paraszti kultúra tárgyai révén. Helyi egyesületek és néhány iskola tanfolyamokat és műhelyeket szervez, hogy ez az örökség ne hunyjon ki, míg Bova óvárosának kétnyelvű táblái valószínűleg a legegyszerűbb módot kínálják a látogatónak, hogy élőben találkozzon vele.

Hegyi ízek: lestopitta és musulupa

Bova konyhája a görög-calabriai hegyvidék nyers jellegét viseli, ahol elsősorban juhokat és kecskéket tartanak. A falu jelképes fogása a lestopitta: neve a görög leptòs, vékony, és pita, kenyér szavakból ered, és egy kovász nélküli, durumbúza-darából, vízből és olajból készült lepény, vékonyra nyújtva és aranyszínűre, ropogósra sütve olajban, majd felvágottal, helyi sajtokkal, paprikával vagy olajban eltett padlizsánnal töltve. Ez volt az egész görögül beszélő terület első De.Co.-ja, vagyis települési eredetmegjelölése. Egy másik jellegzetes termék a musulupa (vagy musulupu), egy juh- vagy kecsketejből készült friss sajt, amelyet kézzel faragott fa formákban, az úgynevezett musuluparékban formáznak, bizánci ikonográfiai jelekkel díszítve. Bován hagyomány, hogy húsvétkor a tumát ajándékozzák, a musulupa sózatlan változatát, amely a húsvéti omlett fő hozzávalója. Az elsőfogások közül fennmaradt a kézzel készített, kecskeragus maccheroni, gyakran reszelt sózott ricottával megszórva.

San Leo ünnepei és a bovai augusztus 15.

Bova vallási naptára San Leo körül forog, aki a falu védőszentje és a Reggio Calabria-Bova főegyházmegye társvédőszentje. Az első ünnepet május 5-én tartják, szertartásokkal a neki szentelt templomban. A legmeghittebb ünneplés augusztus közepén érkezik: augusztus 15. és 17. között a falu együtt ünnepli San Leót, San Roccót és Szűz Mária mennybevételét. Augusztus 15-én délután San Leo szobra körmenetben elhagyja a San Rocco-templomot, elviszik a neki szentelt szentélybe, majd onnan San Rocco szobrával együtt, a falu zenekarának kíséretében eljut az Isodia-székesegyházig. Ezekben a napokban Bova megtelik az alkalomra hazatért kivándoroltakkal és látogatókkal, standokkal és lestopitta-kóstolókkal a központ utcáin. Ez a legjobb alkalom, hogy elevenen lássuk a falut, túl a köveken és az év többi részének csendes sikátorain.

Hogyan jutsz el Bovába Reggio Calabriából

Bova körülbelül 50 kilométerre fekszik Reggio Calabriától, és autóval kicsivel több mint egy óra alatt érhető el, az SS106-os Ionica főúton dél felé haladva Bova Marináig, majd az olajfaligetek és völgyek között a faluig felkapaszkodó úton, 820 méteres magasságban: ne keverjük össze magával Bova Marinával, amely önálló parti település. Reggio Calabria szorosi repülőtere mindössze néhány percre van a városközponttól, ugyanazon az útvonalon Bova felé. Vonattal a jón vonalon a Bova Marina állomásig lehet eljutni, majd taxival felmenni. Mivel az óvárosban nincs parkolás, érdemes az autót a bejárati tereken hagyni és gyalog folytatni. A vár, a székesegyház és a múzeum megtekintése legalább fél napot igényel: teljesebb útitervhez Pentedattilóval és a görög-calabriai terület többi részével kombinálható, amelyek egy órán belül elérhetők.

Mit érdemes megnézni a környéken: a görög-calabriai terület

Bova a legtermészetesebb kapu a görög-calabriai területre, az Aspromonte és a Jón-tenger közötti dombövezetre, ahol fennmaradt a görög Calabria tája és nyelve. Néhány kilométerre fekszik Pentedattilo, a félig elhagyott falu, amely az mögötte magasodó ötujjas sziklacsúcsról kapta a nevét. A másik oldalon, beljebb, Gallicianòba kapaszkodunk fel, Condofuri alig harminc lakosú településrészére, az egyetlen helyre, ahol a grecanico még anyanyelv. Aki a megye régebbi történelmét szeretné megérteni, lemehet Reggio Calabriába, és megnézheti a Riacei Bronzokat a Nemzeti Régészeti Múzeumban, majd egy egész napot szentelhet a városnak egy kifejezetten időhiányban szenvedőknek szánt útiterv szerint. Bova mögött nyílik az Aspromonte Nemzeti Park, bükkösökön és a hegyi patakok vájta völgyeken átvezető ösvényeivel, míg a tágabb értelemben vett görög-calabriai közösség magában foglalja a két völgy között szétszórt kisebb falvakat is, mindegyik a maga nyelvi és hagyománybeli változatával.

Hol szállj meg: nyaralóházak a Costa Violán és a Szoros térségében

Bova egy nap alatt megtekinthető, de ahhoz, hogy nyugodtan élvezd a görög-calabriai területet és Reggio megye többi részét, érdemes egy nyaralóházra támaszkodni a Costa Violán vagy a Szoros térségében, kényelmes távolságra mind a tengertől, mind a belső falvaktól. Egy kétszobás vagy főzőfülkés apartman szabadon hagyja, hogy úgy szervezd a napjaidat, ahogyan szeretnéd, egy scillai vagy bagnarai fürdés és a görög falvakba tett kirándulás között, hotel merev időbeosztása nélkül. Ez a legpraktikusabb megoldás családoknak és kisebb csoportoknak, akik a partot bázisként szeretnék használni Bova, Pentedattilo és Reggio Calabria közötti mozgáshoz. A Szorostól a Jón-tengerig mindig autóútra lesz a tenger, Bova és a közeli falvak pedig egy nap alatt elérhetők. Nézd meg a szabad időpontokat, és küldj nekünk közvetlen kérést: segítünk megtalálni a rendelkezésedre álló napokhoz legjobban illő szállást.

Gyakori kérdések Bováról

Milyen messze van Bova a tengertől?
Mintegy 10 kilométer légvonalban és félórányi autóút választja el a falut Bova Marinától, a jón parton.

Mikor tartják Bován San Leo ünnepét?
A védőszentet május 5-én ünneplik, de a legnagyobb ünnepség augusztus 15. és 17. között zajlik, San Roccóval és Szűz Mária mennybevételével együtt.

Beszélnek még görögül Bován?
Igen, főleg az idősek: a terület görögül beszélői mára 500 fő alá csökkentek, Bova, Bova Marina, Condofuri és Gallicianò környékén koncentrálódva.

Hol lehet parkolni az óváros megtekintéséhez?
Az autók a falu bejáratánál lévő tereken maradnak; a sikátorokból és lépcsőkből álló óváros csak gyalog látogatható.

Mennyi idő kell Bova megtekintéséhez?
Fél nap elég a várhoz, a székesegyházhoz, a templomokhoz és a görög-calabriai nyelvi múzeumhoz; egy egész nap, ha a látogatást Pentedattilóval kombináljuk.

Mit esznek Bován?
A lestopittát, sült lepényt felvágottal és helyi sajtokkal töltve, valamint a musulupát, a faragott fa formákban készített friss sajtot.