Sentiero del Tracciolino: panorámatúra a Costa Violán
A Sentiero del Tracciolino a Costa Viola egyik legvonzóbb útvonala: a lejtő félmagasságában fut, az ég és a Messinai-szoros kékje közt lebegve, és nagyrészt annak a régi vasútnak a nyomvonalát követi, amely egykor Scillát Favazzinán át kötötte össze Bagnara Calabrával. Innen a tekintet Szicíliára, az Etnára, tiszta napokon pedig az Eol-szigetek távoli körvonalaira is ellát.
A Tracciolinón sétálni annyit tesz, mint szőlővel beültetett teraszokon, mediterrán bozót illatán, rövid alagutakon és a sziklába vájt hidakon átkelni. Közepes nehézségű túra, tavasszal és ősszel ideális, amikor a hőség enyhe és a fény lágyabb. Napnyugtákor, amikor a tenger lilába borul, az ösvény egész Calabria egyik legszebb látványát kínálja.
Az útvonal és amit látni lehet
A Sentiero del Tracciolino a lejtő félmagasságában fut Scilla, Favazzina és Bagnara Calabra közt, hosszú szakaszokon a régi, elhagyott vasút ágyását követve. Szinte végig a nyílt tengerrel a lábunk alatt és az Aspromonte oldalával a hátunk mögött haladunk: ez egy természetes erkély a Messinai-szoros fölött. Előttünk feltárul a szicíliai part, az Etna körvonala, tiszta levegő esetén pedig az Eol-szigetek a láthatáron.
A nyomvonal nyílt, panorámás szakaszokat váltogat árnyékosabb, növényzeten átvezető részekkel, a sziklába vájt rövid alagutakkal és a szakadékokat áthidaló kis hidakkal. Végigjárható egyik falutól a másikig, vagy választható csak egy része is, például a központi fekvésű Favazzinából indulva. Mindenképp érdemes a helyszínen tájékozódni az ösvény állapotáról, mert egyes szakaszokat földcsuszamlás vagy karbantartás érinthet.
Hősi szőlők, természet és a vasút története
A Costa Viola lejtőjét szárazon rakott kőfalakkal megtámasztott teraszok formálják, ahol évszázadok óta szőlőt termesztenek. Ezek az úgynevezett „hősi” szőlők: apró, rendkívül meredek parcellák, csak gyalog megközelíthetők, ahol minden fürtöt vállon kell levinni a völgybe. E szőlőkből készül többek közt a bagnarai Zibibbo, a helyi hagyományhoz kötődő édes bor. Körülötte a mediterrán bozót rekettyétől, mézgafától és fügekaktusztól illatozik, miközben a tenger mindig jelen van, pár száz méterrel lejjebb.
Az ösvény őrzi a part mentén futó régi, 19. századi vasút emlékét: amikor a nyomvonalat a szárazföld belsejébe és alagutakba helyezték át, alagutakat, hidakat és támfalakat hagyott maga után, amelyeket ma elnyelt a növényzet. Itt sétálni annyit tesz, mint lépésről lépésre olvasni azok fáradságát és leleményét, akik a hegytől csikarták ki a helyet a síneknek és a szőlősoroknak.
Gyakorlati tippek: mikor menj és hogyan érd el a kiindulópontokat
A Sentiero del Tracciolino bejárására a tavasz vagy az ősz a legjobb: nyáron a napnak kitett lejtő nagyon meleg lehet, főleg a déli órákban. Érdemes kora reggel vagy késő délután indulni, hogy a legpanorámásabb szakaszokra napnyugtára érj, amikor a tenger felveszi híres lilás fényét. Vigyél elég vizet, túracipőt, kalapot és napozókrémet: az út mentén nincsenek frissítőhelyek.
A fő kiindulópontok abban a három faluban vannak, amelyeket az ösvény összeköt. Scilla és Bagnara Calabra autóval az A2-es „del Mediterraneo” autópályáról (Salerno–Reggio Calabria) érhető el, és van vasútállomásuk a tirrén vonalon; Favazzina, a kettő közti falurész, kényelmes köztes kiindulópont. Mivel ez különböző falvak közti lineáris útvonal, hasznos lehet a visszautat vonattal megszervezni vagy transzfert egyeztetni. Indulás előtt a helyszínen ellenőrizd az ösvény járhatóságát, és válaszd a tempódhoz leginkább illő szakaszt.